Hírlevél 2013. szeptember

Szeptemberi közlekedési korlátozások Magyarországon

2013 szeptemberében Magyarországon a „kamionstop”, azaz a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművek közlekedési korlátozása — mind belföldeseknek, mind nemzetköziseknek — szombatonként 22:00 órakor kezdődik, és vasárnaponként 22:00 óráig tart. Ettől eltérő órarend csak a hónap első hétvégéjén lesz, melynek szombatja még augusztusra esik. Részletek itt.

Nehéz tehergépjárművekkel tehát hazánk útjain ebben a hónapban közlekedni tilos:

2013. augusztus 31. (szombat) 15:00 órától » szeptember   1. (vasárnap) 22:00 óráig

2013. szeptember   7. (szombat) 22:00 órától » szeptember   8. (vasárnap) 22:00 óráig

2013. szeptember 14. (szombat) 22:00 órától » szeptember 15. (vasárnap) 22:00 óráig

2013. szeptember 21. (szombat) 22:00 órától » szeptember 22. (vasárnap) 22:00 óráig

2013. szeptember 28. (szombat) 22:00 órától » szeptember 29. (vasárnap) 22:00 óráig

HAZA LEHET-E GURULNI A TELEPHELYIG? Szeptemberben sajnos nem. Ez a kedvezmény minden évben csak júliusra és augusztusra vonatkozik. Szeptemberben a kamionstop „megállj!”-t parancsol mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi forgalomban közlekedő nehéz-tehergépjárműveknek.

Külföldi vonatkozású hírek: 

Csúsznak a franciák! Csak 2014-ben lesz éco-taxe!

Franciaországban újra elhalasztják a környezetvédelmi adó (éco-taxe) bevezetését — áll a francia szakminisztérium szeptember 5-én kiadott közleményében. A startolás új céldátumaként 2014. január 1-jét jelölték ki.

A rendszer immáron másodszor kap türelmi időt: az eredetileg 2013 nyarára tervezett indítást október 1-jére halasztották; ez most újabb negyedévet csúszik, s így csak 2014. január 1-jén helyezik éles üzembe. Az illetékesek többek között azzal indokolták döntésüket, hogy a fuvarozó vállalkozások közül nagyon kevesen regisztráltak még. Eddig csak 20 ezer járművet vettek nyilvántartásba, pedig 800 ezer tehergépkocsit (köztük 250 ezer külföldit) kellene fedélzeti eszközzel felszerelni.

Franciaországban az „écotaxe” a 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépjárművekre és szerelvényekre vonatkozik majd mintegy 15.000 km autópálya-hálózaton. A díj a tervek szerint 0,12 euró lesz kilométerenként.

A díjszámítást a gépjármű kategóriája, tengelyszáma, megengedett össztömege, megengedett raksúlya, valamint károsanyag-kategóriája alapján végzik; a tarifa ezentúl függ az adott útszakasz kategóriájától és a helyi forgalom nagyságától is.

Tehát az útdíjat és az éco-taxe díját várhatóan 2014. január 1-jétől az alábbi háromféle módon lehet majd kiegyenlíteni

Afrikai sertéspestis Belorusszia nyugati részén

Megjelent az EU Bizottságának azon végrehajtási határozata, amely a belorusz területeken észlelt afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozásáról, pontosabban az élőállat-szállítók és -fuvarozók ezzel kapcsolatos kötelezettségeiről rendelkezik — tájékoztatta egyesületünket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága.

Mint 2013. július 3-i hírlevelünkben beszámoltunk róla: Nyugat-Belorusszia Grodno régiójának Chapun falujában afrikai sertéspestis-megbetegedést észleltek egy házisertés-állományban. Azért, hogy a betegséget ne hurcolják be az EU területére, az illetékesek felhívják a tagállamok figyelmét, hogy a belorusz utakról visszatérő élőállat-szállító járműveket takarítani és fertőtleníteni kell, s a határokon fokozott ellenőrzést kell tartani. A nem kellőképpen fertőtlenített járművek vezetőit kötelezik annak elvégzésére — tolmácsolta az EU bizottságának tájékoztatását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal korábban.

A fertőtlenítést és az ellenőrzést úgy kell elvégezni, ahogy az a 2013/426/EU számú végrehajtási határozatban is szerepel. (Korábbi értesítőnkben a 2011/78/EU határozatot említettük, azonban az uniós jog egyértelműsége és egyszerűsítése végett azt ezzel a határozattal váltották fel.)

Felhívják a figyelmet az állati eredetű termékek személyes szállítmányainak a Közösségbe történő behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról szóló 206/2009/EK Bizottsági rendeletben (2009. március 5.) foglaltak betartására és betartatására!

A fuvarozó vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy minden egyes állatszállításra használt jármű nyilvántartását (amely a jármű megtisztításáról és fertőtlenítéséről is tartalmaz adatokat) legalább három évig megőrizze a 64/432/EGK tanácsi irányelvben foglaltak szerint.

Mivel a megbetegedést okozó vírus a gazdaállatot körülvevő fertőzött környezetben is tovább él, a korábban sertéseket szállító jármű is behozhatja az EU-ba a betegséget, ezért kiemelten fontos a fertőtlenítési előírások betartása és betartatása.

A szállítójárművek fokozott ellenőrzésére, fertőtlenítésére elsősorban Belorussziának az EU-val közös határain lehet számítani.

Útdíj áruszállító járművekre Törökországban

Az IRU tájékoztatása szerint Törökországban loco- vagy tranzit fuvarban közlekedő áruszállító járművek után fix összegű átalánydíjat kell fizetni, melyet az országba való belépéskor a határátkelőhelyeken kell kiegyenlíteni konvertibilis valutában a Török Nemzeti Bank napi átváltási árfolyamán. Az adót nem kell megfizetni azon külföldi államok járművei után, melyek kölcsönös adómentességi megállapodást írtak alá Törökországgal.

Az adó mértéke:

» azon országok járművei után, melyek kétoldalú megállapodást kötöttek Törökországgal: 0,01 EUR (össztömeg) tonna/km
» azon országok járművei után, melyek nem kötöttek kétoldalú megállapodást Törökországgal: a fenti összeg másfélszerese

Az ideiglenes rendszámmal közlekedő járművek díja — függetlenül a származási országtól:

» üres járműre: 600 €
» rakott járműre: 1200 €

Karbantartás a Mont Blanc-alagútban

Az IRU tájékoztatása szerint karbantartási munkálatok miatt teljesen lezárják a Mont Blanc-alagutat 2013. szeptember 16-án, hétfőn este 10:00 órától másnap reggel 6:00 óráig, biztonsági gyakorlatok miatt pedig szeptember 23-án hétfőn este 10:00 órától kedd reggel 6:00 óráig.

MAGYARORSZÁGI vonatkozású hírek:

Elkészült a körgyűrű M5-öst és 51-est átkötő íve

Jó hír a közlekedőknek, hogy 2013. augusztus 31-én átadták a forgalomnak az M0-ás körgyűrű déli szektorán azt az új szakaszt, mely az M5-ös autópálya és az 51-es főút között létesít kapcsolatot irányonként 3 forgalmi sávon. Az új beruházástól azt remélik a szakemberek: lényegesen kisebb lesz a torlódás Magyarország egyik legforgalmasabb útján, az M0-ás déli szektorán.

Az új út elkészültével egyidejűleg fölöslegessé vált, hogy a körgyűrűn közlekedők az M0-ásnak az 51-estől az M5-ösig tartó régi szakaszán kerüljék a fővárost. Ezt a szakaszt most M51-es autóútnak nevezték el, mely tehát az M5-ös autópálya és az 51-es főút közötti 2×2 sávos, leállósáv nélküli út, amely korábban az M0-s körgyűrű déli szektorának része volt. Az így létrejött M51-es szintén díjmentes.

Közlekedési szabályszegések következményei

A figyelmeztetésről, a helyszíni bírságról, a szabálysértési, ill. büntető feljelentésről, valamint a közigazgatási eljárásokról röviden.

Sok közlekedő nincs tisztában azzal, hogy a különböző közlekedési szabályszegések elkövetése milyen szankciókat vonhat maga után. 

Közúti közlekedésünk szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (közismert néven: KRESZ) tartalmazza. Az egyes közlekedési szabályok megszegése szankciót von maga után, mely az elkövetett cselekmény tárgyi súlyától, veszélyességétől, ill. eredményétől függően a büntető, közigazgatási, vagy a szabálysértési jog hatálya alá tartozik.

Az előzőeken túl létezik egy olyan speciális jogintézmény is, amely nem konkrét szankciókkal (pénzbírság stb.), hanem egészen más módon, a járművezetők magatartásának befolyásolása útján törekszik közúti közlekedésünket biztonságosabbá tenni. Ez az intézmény a hazánkban 2001. óta működő közúti közlekedési előéleti pontrendszer.

Közúti közlekedési szabályszegés észlelése esetén a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. Az intézkedés során a rendőr az alábbiakat foganatosíthatja:

• az elkövetőt figyelmeztetésben részesítheti,
• vele szemben helyszíni bírságot szabhat ki,
• szabálysértési, vagy büntető feljelentéssel élhet,
• közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárást kezdeményezhet.

A figyelmeztetés

Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és ettől az intézkedéstől kellő visszatartás várható el.

A figyelmeztetés lényege, hogy alkalmazásával a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság rosszallását fejezi ki, és felhívja az elkövetőt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetőjétől. Más szankcióra (pénzbírság, vezetői engedély visszavonás, előéleti pont adása stb.) ebben az esetben nem kerül sor.

Figyelmeztetést nem lehet kérni, annak alkalmazhatóságáról a hatóság dönt, valamennyi körülményt – különösen a cselekmény jellegét és az elkövetési magatartást – mérlegelve.

Helyszíni bírság

Helyszíni bírságot kizárólag szabálysértés elkövetése esetén lehet kiszabni, helyszíni intézkedés során, és kizárólag akkor, ha az elkövető a felelősségét elismeri.

A helyszíni bírság összege jelenleg ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet. Fél éven belüli ismételt elkövetés esetén az összeg hetvenezer forintig emelkedhet.

A hatályos szabályozás alapján ma már nem feltétlenül az intézkedést foganatosító személy (rendőr, közúti ellenőr, közterület felügyelő stb.) határozza meg a helyszíni bírság összegét, hiszen számos nevesített szabálysértés elkövetéséhez fix bírságösszegek társulnak. Ilyen például, ha valaki jogellenesen áll be mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóba, vagy a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt öt méteren belül áll meg. Ha az elkövető nem ismeri el a felelősséget, akkor automatikusan szabálysértési feljelentés megtételére kerül sor.

Szabálysértési, illetve büntetőjogi feljelentés

Közúti szabályszegés elkövetése esetén – amennyiben figyelmeztetésre és helyszíni bírság kiszabására nincs mód, továbbá a cselekmény nem tartozik a közigazgatási bírságolás hatálya alá – az intézkedésre jogosult személy feljelentést tesz.

Amennyiben közlekedési szabálysértés történik, a feljelentést követően szabálysértési eljárás veszi kezdetét, melyben I. fokon általában a rendőrség, jogorvoslati kérelem után pedig II. fokon a bíróság jár el. Az ügy az eljáró hatóság határozatával zárul. Szabálysértési ügyekben leggyakrabban alkalmazott szankció a pénzbírság (összege akár a 300 000.-Ft-ot is elérheti), egyes esetekben járművezetéstől való eltiltásra is sor kerül, legfeljebb egy év időtartamra.  

A közlekedési szabálysértések jelentős részének elkövetésekor a járművezető előéleti pontokat (1-8 pontot) kap, amennyiben őt az eljáró hatóság a járművezetéstől nem tiltotta el.

Bizonyos szabályszegések – a társadalomra nagyobb veszélyt jelentő, gyakran súlyos, vagy éppen halálos kimenetelű jogsértések – a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősülnek (pl. közúti baleset gondatlan okozása, amennyiben a baleset súlyos testi sértéssel, maradandó fogyatékossággal, vagy halálos sérüléssel jár, valamint közúti veszélyeztetés, cserbenhagyás, ittas járművezetés, járművezetés tiltott átengedése stb.), melyekre szigorúbb szankciók vonatkoznak.

Közlekedési bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén büntetőeljárás veszi kezdetét. A nyomozást a rendőrség folytatja le, a vádemelésre és a vád képviseletére az ügyészség jogosult, míg a határozatot – az I. és II. fokú eljárásoknál egyaránt – a bíróság hozza meg.

Valamennyi közlekedési bűncselekmény elkövetését a törvény szabadságvesztéssel és járművezetéstől való eltiltással fenyegeti. Amennyiben a bíróság járművezetéstől eltiltást nem alkalmaz, úgy a járművezető előéleti pontokat (9, ill.11 pontot) kap, melyek a vezetői engedély nyilvántartás részét képező pontrendszer nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.

Közigazgatási eljárás kezdeményezése

2008. óta a közigazgatási eljárások általánossá váltak a közlekedési szabályszegések körében. A közigazgatási eljárásoknak két típusát különböztethetjük meg: az objektív, valamint a tényleges felelősségen alapuló eljárásokat.

Az objektív felelősség elve a gépjármű üzemben tartójának, ill. a gépjárművet használatra átvevő személynek a felelősségét állapítja meg meghatározott közlekedési szabálysértések elkövetése esetén. Ez a jogintézmény gyakorlatilag azt hivatott biztosítani, hogy meghatározott – jellemzően a kiemelt súlyosságú, ill. gyakran előforduló – szabálysértések elkövetését minden esetben szankció kövesse, még akkor is, ha a járművezető személyét valamely oknál fogva nem sikerült tisztázni.

Leggyakrabban az automata sebességmérők által rögzített, leállítás nélküli gyorshajtások esetében indulnak eljárások az objektív felelősség jegyében.

A tényleges felelősség elve alapján az eljárást a szabályszegés valódi elkövetőjével (s nem az üzemben tartóval) szemben folytatják le, a jármű leállítását követően. Példaként említhető az ittas vezetés bűncselekményi szintet el nem érő változata, valamint a biztonsági öv használatának elmulasztása, hiszen ezek a szabályszegések „személyre szabottak”, elkövetésükért más nem büntethető.

Napjainkban a közigazgatási eljárások két eltérő változatának szabályozása már csaknem teljesen harmonizált, azok hasonló cselekményekre terjednek ki, s a kiszabható bírságok összege is azonos (10 000.-Ft és 300 000.-Ft között változhat).

A közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy azok rendkívüli mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt öt évben közútjaink biztonságosabbá váltak.

Fő jellemzőjük, hogy alkalmazásuk által jóval több eljárás indulhat meg, s gyakorlatilag minden eljárás felelősségre vonással zárul. Ennek preventív következménye, hogy csökken a balesetek és halálozások száma, több lesz a szabályokat tisztelő járművezető, a kevesebb baleset miatt javul az utak forgalomáteresztő képessége, kevesebb torlódás, illetve „dugó” akadályozza a folyamatos előrehaladást – azaz mindenki jobban jár.

A pozitív hatást eredményt mi sem mutatja jobban, minthogy 2008. óta hazánkban a személysérüléses közúti balesetek száma több mint negyedével, míg a balesetben meghalt személyek száma több mint felével csökkent. A közúti közlekedésbiztonság terén ilyen eredményeket hazánkban még soha nem lehetett tapasztalni!

E-útdíj :Hasznos információk viszonylati jegy vásárlásáról

A július 1-jén bevezetett HU-GO használatarányos elektronikus útdíjszedési rendszer lényegesen eltér a korábbi időarányos e-matricás díjfizetési rendszertől. A HU-GO rendszerben a felhasználó kétféleképpen vallhatja be úthasználatát: viszonylati jegy váltásával, valamint fedélzeti eszköz segítségével.

Viszonylati jegyet az aktuális útvonal megtervezésével lehet váltani, azonban amíg a jegy nem kerül kifizetésre, addig az érvénytelennek minősül, nem nyújt úthasználati jogosultságot. Tehát fontos megjegyezni, hogy a viszonylati jegyet mindig az úthasználat megkezdése előtt kell kifizetni! A fizetést a jegy megváltásának (a bizonylat nyomtatását, tárolását) napján 24:00 óráig szükséges elvégezni, különben az érvényét veszti. A felhasználó nem hajthat fel díjköteles útszakaszokra a viszonylati jegy kifizetése nélkül, vagy – fedélzeti eszköz használata esetén – nem megfelelő mértékben feltöltött egyenleggel.

Továbbá érdemes figyelni arra, hogy a viszonylati jegy nem retúrjegy, tehát kizárólag a megtervezett útvonalra, egy irányban biztosít egyszeri úthasználati jogosultságot.